A menyorsz�g is pokol...n�lk�led

 Amikor Ashley meg�gaz�totta hatalmas sz�rnyait, fogta mag�t �s elrep�lt. Nem v�rt h�l�t az
el�tte fekv�, verejt�kez� embert�l, akit az im�nt mentett meg a vonat el�l. Sosem v�rt h�l�t senkit�l,
el�g volt neki a tudat, hogy j�t cselekszik, �s seg�t az embereken.
 Elgondolkozva rep�lt tov�bb a k�k �g fel�, amikor ki�lt�sokat hallott egy emeletes h�z fel�l.
M�r megint megt�rt�nt! Emily, aki szint�n sz�rnyakat kapott, hogy j�t tegyen az emberekkel, megint
felgy�jtott egy h�zat. Gonosz tekintete �s k�r�rvend� mosolya el�rulta, hogy sz�vesen n�zi az emberek
szenved�s�t. A ki�lt�s �s sikoly zene volt a f�l�nek, a l�tv�ny t�bolyult �r�mmel t�lt�tte el a sz�v�t.
Ashley m�r nem el�sz�r l�tta ezt az arckifejez�s�t...De ez egy hossz� t�rt�net..
 R�gebben egy�tt menett�k az embereket, csod�s,
angyalbar�ts�g sz�v�d�tt kettej�k k�z�tt. Mindenhov� egy�tt mentek, s�t m�g egyszer egy k�z�s k�l�z�st
is megkock�ztattak, az egyik eldugott k�v�h�zban. Nagyon sokat nevettek egy�tt, az embereknek �r�m
volt n�zni, hogyan ragyog ez a k�t kis angyal ha egym�ssal lehetnek. Ismert�k egym�s legf�ltettebb
titkait, olyat, amit eddig senkinek sem mondtak el. �gy telt el 210 �v, �s az � bar�ts�guk m�g akkor
is vir�gzott.
 �m egyszer egy borzalmas, hideg okt�beri est�n, amikor pihenni indultak, n�gy fiatal l�nyt l�ttak
meg az egyik mell�kutc�ban. Egy s�t�t alak szarvakkal, �s v�r�s b�rrel k�zel�tett a fiatalokhoz.
Tekintete izzott, �s hangosan nevetett. Emily �s Ashley egym�sra n�ztek. Tudt�k, hogy � az, az �rd�g,
az egyetlen l�ny akivel m�g �k sem tudtak mit csin�lni. Szigor� szab�ly volt, hogy b�rivel szembesz�ll-
hatnak, b�rkit megmenthetnek, de az �rd�gnek a k�zel�be sem mehettek, ak�rmi t�rt�nik. A k�t �szinte,
�s j�lelk� angyall�ny, azonban nem b�rta n�zni ezt a borzalmat, ez�rt az �ldozatok seg�ts�g�re siettek.
Mint ut�bb kider�lt, nagyon nagy hib�t k�vettek el, de akkor m�r nem tudtak mit tenni. Amint f�ldet
�rtek a 4 fiatal l�ny k�dd� foszlott. Ez volt h�t az �rd�g csapd�ja. El�j�k vet�tett egy olyan k�pet,
amib�l tudta, hogy oda tudja csalogatni �ket. Asley belekapaszkodott Emily karj�ba, �s r�ngatni kezdte.
- Menj�nk! Menj�nk innen,Emily gyorsan!K�rlek...!- r�ngatta, �m bar�tn�je meg sem mozdult. A r�m�lett�l t�gra
ny�ltak a szemei, teste lemerevedett. Ashlay hi�ba r�ngatta, k�ts�gbeesetten k�ny�rg�tt, de bar�tn�je n�lk�l nem volt
hajland� elrep�lni. Az �rd�g m�ly, reszel�s hangon sz�lt hozz�juk:
- Most elveszem! V�gre az eny�m lesz...Rosszra fogom ford�tani, �s eny�m lesz a hatalom!!! - morogta, �s Ashleyhez l�pett.
Villa alak� botj�t Ashley sz�v�hez illesztette, �s var�zsig�ket morgott az orra alatt. �m amikor v�gre el�rhette volna amit akart,
Emily ell�kte bar�tn�j�t, �nk�nt adva sz�v�t a gonosznak. Nem v�rzett neki, nem f�jt...csak valami elhagyta �t. Valami ami tele volt
 j�s�ggal,�s szeretettel. Kisz�llt bel�le, �s Emily megsz�nt f�lni, �r�lni, vagy s�rni. Az �rd�g, mintha csak ezt v�rta volna, mosolygott, �s az
angyalsz�vvela kez�ben els�t�lt.
 AZ utca h�v�s volt, Ashley p�r m�terrel Emily  mellett �lt a f�ld�n. � csak akkor �rtette meg, hogy v�ge az �r�mnek, a nevet�snek. Emily mintha
akkor �bredt volna fel, �res, de egyben fenyeget� tekintettel meredt egykori bar�tn�j�re. Ashly m�r ett�l a n�z�st�l is s�rva fakadt. Bar�tn�je azonban
oda ugrott, �s hatalmas pofonnal b�cs�zott t�le, majd sz�rnyra kapott. Ott hagyta egyed�l a l�nyt, akit megmentett. Ashley, ott fek�dt a hideg pocsoly�ban,
�s sz�vszaggat�an s�rt. Nem akart t�bb� felkelni, nem akart enni, �s nem akart �lni. M�rt nem vehette ki az � sz�v�t? Az emberek akik arra j�rtak, l�tt�k a
 s�r�
 angyalt, �s k�nny
gy�lt a szem�kbe. Ashley s�rt reggelt�l estig, olyan sok�ig, hogy a v�g�n �gy �rezt, nincsenek is �rzelmei. Felkelt, �s elindult az utc�n,�s rettent�en
mag�nyosnak �rezte mag�t. �t k�zben halkan d�dolta azt a kis buta dalt, amit Emilyvel tal�ltak ki. Azzal al�nnyal, aki megmentette �t, saj�t sz�v�t adva az
�rd�gnek.
 Akkor oylan t�volinak �rezte a bar�ts�gukat, mintha 100
�ve t�rt�nt volna, hogy utolj�ra egym�sra nevettek.
 Ez volt a t�rt�net, �gy �rt v�get a bar�ts�g, �s �gy tal�lt Ashley az �g� h�zra. M�r kezdte megszokni. Emily legsz�vesebben h�dakat szak�tott le �s
h�zakat gy�jtott fel. Ashley gyorsan berep�lt az egyik nyitott ablakon, �s egy kisgyerekkel a karj�ban t�rt vissza. Lerakta a f�ldre, �s megsimogatta az
arc�t, majd visszarep�lt a sz�lei�rt. Emily bosszankodva fintorgott, majd od�bb�llt. Ashley pedig sz�p lassan eloltotta t�zet, �s kiszabad�totta az
embereket, �m azok miel�tt k�sz�netet mondhattak volna, az angyal m�r k�dd� v�lt.
 Ashley most afel� a k�rh�z fel� vette az ir�lyt, ahol Emily olyan sz�vesen gar�zd�lkodott. Kih�zta a g�peket, l�kd�ste a m�t�orvosok kez�t.
Gonoszan nevetett a sebes�lt embereken, �s ha tehette, m�g b�ntotta is �ket! De az emberek mit tehettek egy engedetlen angyallal?
 Asley Emily keres�s�re indult, besz�lni akart vele, mint tegnap, mint tegnapel�tt, �s mint azel�tt. Nem �rdekelte, hogy Emily csak b�nt�
szavakkal s�rti, s�t veri. � annyira szerette a l�nyt, hogy saj�t f�jdalm�t is elfelejtette a sz�vtelen angyal mellett. Emily a pinc�ben volt, �s a
vezet�keket pr�b�lta elv�gni.
- Szia, Emy! - k�sz�nt�tte Ashley b�tortalanul, azon a becen�ven, amit m�g r�gen tal�lt neki ki.
- Jaj, m�r megint itt vagy? Mit k�pszelsz? �n is olyan �lszent leszek majd mint te? - v�laszolt goromb�n Emily, �s h�tat ford�tott r�gi bar�tn�j�nek.
- �h, nem ...nem gondoltam ilyesmit...csak meg akartam k�rdezni...hogy vagy? Eml�kszel amikor...
- Nem! Nem eml�kszem! Mindig idej�ssz, r�gi dolgokr�l fecsegsz, �s bosszantasz. Menj el innen Ashley. Tudod hogy sosem szerettelek! Mikor �rted meg? - kia-
b�lt r� az angyalra gonoszul.
Ashleynek ezt m�g sosem mondta. Sose szereti?...Egy angyal mindenkit szeret! �jra ezer apr� darabra t�rte a sz�v�t, �jra �t�lte azt a v�gzetes �jszak�t
amikor az �rd�g els�t�lt Emily sz�v�vel. Hogyan mentheti meg, t�prengett, de akkor f�lelmetes d�rren�s r�zta meg a pinc�t. Ashley elvesztette az
egyens�ly�t, �s a f�ldre huppant. Emily azonban stabilan �llt a l�b�n, elsz�nt tekintettel n�zte az el�tte �ll alakot. Ashley csak egyszer l�tott ilyet.
Egyszer l�tta, ahogy valakit levisznek a pokolba, �s soha t�bbet nem akart ilyet �tlni. De most megint sor ker�lt, r�, v�gig kellett n�znie, ahogy
azt, akit a legjobban szeret elviszi az �rd�g. L�thatatlan kezek festett�k a falra : ,,A bukott angyalok a pokolra ker�lnek". Asley, oda akart rohanni,
de valami visszatartotta, egy pajzs v�dte Emilyt �s az �rd�g�t. A kezek �jra �rni kezdtek a koszos falon: ,,Ha van sz�ved, megmentheted!". Ebben a
pillanatban mind a k�t gonosz l�ny elt�nt, �s csak piszok maradt a hely�k�n. Ashley m�sodszor is elvesztette Emy-t. S�rni, kezdett, �m azt�n bossz�san
let�r�lte a k�nnyneit, hatalmasat s�hajtott �s elindult. Elment, hogy kiszabad�tsa bar�tn�j�t a pokolb�l.
 Hossz� �tat kellett megtennie, �veken �t v�ndorolt, de hajtotta �t az Emily ir�nt �rzett angyali szeretet. A vil�gnap a legv�g�n, a F�ldnek a
perem�n, a legm�lyebb szakad�k alj�n nyitva �llt a pokol kapuja. Ashley elsz�ntan ment el�re. Itt nem voltak �r�k, mint a menyorsz�gban, hiszen ide b�rki
bej�hetett. Az angyal k�rben�zett, �s sz�v�t hasogatta a b�nat, �s a sz�nalom. A jobb oldal�n egym�st ostorral, v�resre csapkod� emberek, bal oldal�n egy
kesly�, mely az el�tte k�rben j�r� emberekb�l lecsipeget darabokat. Tov�bbszaladt, �s tagjaikat �sszecsom�zva szenved� embereket pillantott meg. Se�teni
pr�b�lt, de azok nem hagyt�k neki. Neki nem �rthatott senki, megv�dte �t az angyali ragyog�s, az �nzetlens�g, �s a szikr�nyi j�s�g a pokloban.
 Hossz� utat tett meg, sorra l�tott szenved�, ki�ltoz� emberekt. A h�s�g elviselhetetlen volt, amikor hirtelen megl�tta szeretett bar�tn��t Emilyt.
- Emy!!! -szaladt oda hozz� boldogan. Hirtelen minden elcsendes�lt a szenved� hangok elhalkultak. Nevet�s a pokolban? Ez az �rd�gh�z is el fog jutni...
Miel�tt azonban Emily ellenkezhetett volna, Ashley odarohant �s szorosan �t�lelte bar�tn�j�t. Emy hi�ba kap�l�zott nem b�rt kiszabadulni...f�jt neki a
szeretet! Ashley k�nnye v�gigfolyt az arc�n, lassan lecsurgott az ajk�ig, ut�na lepottyant. Pont oda esett, ahol Emily-nek az a t�tong� lyuk volt,
ahol valaha a sz�ve foglalt helyet. A seb besz�vta a k�nnycseppet, mintha egy kisz�radt vir�g lett volna, amely nagyon r�gen kapott vizet. Ekkor minden
megv�ltozott. Ashley, aki szinte lefogta, Emy-t, �gy �lelte. �m ekkor kezeket �rzett a h�t�n. Az �lel�se viszonz�sra tal�lt! Emily mag�hoz h�zta, �s �lelte,
elfeljett�k, hogy a pokolban vannak. Mindketten k�nnyeztek, s�rtak, szem�kb�l kicsordul� k�nny, behegeztette EEmily seb�t, ami abban a percben visszasz�llt
a test�be.
 Most azonban nem volt id� �rzelegni, mert menek�lni kellett, miel�tt az �rd�g fel�bred, �s meghallja, hogy nincsenek f�jdalmas sikolyok �s ki�lt�sok.
A k�t angyal k�zenfogva, nevetve rohant �t a poklon, sz�tsz�rva a vid�ms�got �s a szeretetet. Visszafel� szebb volt az �t, mert v�gre egy�tt voltak. A
szenved� emberek nem kiab�lt�k, mindenki meredten n�zte ezt a k�t csod�s angyali l�nyt, �s puszta l�t�k elfelejtette vel�k a szenved�st, �s a b�natot.
 Az �rd�g azonban hamarabb fel�bredt, de mivel � m�r nem tudta ut�l�rni �ket k�t �rt �ll�tott a pokol kapuj�ba. Ashley �s Emily megijedtek, de nem
engedt�k el egym�s kez�t. A k�t �rt megbabon�zta a szeretet �s a vid�ms�g. Olyan r�gen szolg�lt�k m�r az �rd�g�t, hogy nem �reztek m�r vid�ms�got t�bb mint
h�romsz�z �ve. Ez az �rz�s olyan j�l esett nekik, olyan csod�latosank �rezt�k, hogy �nk�nt od�bb�ltak a kapub�l utat nyitva a k�t csod�nak. Ashley �s Emily
sz�rnyra kaptak, �s elrep�ltek.
 Meg sem �lltak a Menyorsz�gig, ahova csak �tsz�z �vi f�ldi szolg�lat ut�n mehettek vissza. Ashley b�tor�t�an mosolygott bar�tn�j�re, aki f�lt, hogy
r�vid sz�vtelens�ge miatt, nem fogj�k visszafogadni �t.
- Ne agg�dj, Emy. - sz�lt Ashley, �smegszor�totta a l�yn kez�t. - Ink�bb veled a pokolban, mint n�lk�led a menyorsz�gban. Ha nem vagy velem, a menyorsz�g
is pokol.
- K�sz�n�m, hogy megmentett�l Ash. Sosem felejtem el neked.
- Sz� sincs r�la! Hiszen te mentett�l meg engem, amikor fel�ldoztad magad az �rd�gnek. - monsta Ashley, �s h�l�san n�zett bar�tn�j�re.
 Nem volt azonban idej�k sok�ig besz�lgetni, mert a menyorsz�g kapuja kit�rult, �s innent�l minden sz� f�l�sleges volt. �rezt�k a boldogs�got,
a j�s�got, �s a szeretet jelenl�t�t. Egy�tt indultak befel�, k�zenfogva, kis dalukat �nekelve. V�gre egy�tt lehettek, �s ez volt az igazi boldogs�g.